Drágább lesz a kenyér, de mennyivel?

A baker makes bread in the bakery of an hypermarket store of French retail giant Carrefour, in Villeneuve-la-garenne, near Paris, on December 7, 2016. / AFP PHOTO / Thomas SAMSON

A Magyar Pékszövetség elkerülhetetlennek tartja a kenyér árának emelését, a kiskereskedelmi láncok pedig nyitottak a tárgyalásra – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amely megbeszélést szervezett a sütőipar szereplői számára. Az Origónak korábban nyilatkozó multik azt mondták, szükség lehet a kenyér árának emelésére. A kis pékségek eltérően nyilatkoztak az áremelésről.

A NAK a találkozót követően közleményében azt írta, hogy a megbeszélésen a pékszövetség mellett valamennyi kiskereskedelmi áruházláncot meghívták, közülük a CBA, a Coop és a Tesco képviseltette magát. A tárgyaláson részt vett Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

A közlemény szerint

Nagy István szorgalmazta a sütőipar helyzetének mielőbbi rendezését,

jelezve, hogy ellenkező esetben nőhet a szürkegazdaság aránya az ágazatban, vagy pedig a termékek minőségének romlásával kell számolniuk a fogyasztóknak.
Szilágyi Péter, a Magyar Pékszövetség tanácsadója a megbeszélésen elmondta: a sütőipari vállalkozások helyzete évek óta tarthatatlan.

A pékszövetség a kenyér árának emelését indokoltnak tartaná Forrás: AFP/Thomas Samson

Árbevétel-arányos bruttó jövedelmezőségük két százalék körül alakul, ez az alacsony eredményszint nem teszi lehetővé a szükséges fejlesztéseket, korszerűsítéseket.

Felhívta a figyelmet arra, hogy

a sütőipar az egyik leginkább kézimunka-igényes szakágazat,

ezért a munkaerő költségének változásai az átlagnál érzékenyebben érintik a sütőipari vállalkozásokat. Szeretnék elérni, hogy legalább a munkaerőköltség növekedését érvényesíteni tudják az áraikban – hangsúlyozta Szilágyi Péter.

A részt vevő áruházláncok képviselői jelezték, hogy

megértik a sütőipari vállalkozások problémáit, és nyitottak a velük való tárgyalásra.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint konstruktív volt az áruházláncok hozzáállása az egyeztetésen.

Az Eurostat adatai szerint

1 kilogramm fehér kenyér ára az Európai Unióban átlagosan 2,1 euró, Magyarországon viszont csupán 0,88 euró.

Közel kétéves előkészítés után tizenöt pontban változott meg a Magyar Élelmiszerkönyv, ami a kenyér- és pékáruk beltartalmának pontos, kötelező módosításait tartalmazza. Az új előírások gyakran a technológiák átírásával járnak Forrás: MTI/Oláh Tibor

Ennél a közösségben csak Bulgáriában alacsonyabb a kenyér ára.

A kamara adatai szerint

a magyarországi sütőiparban körülbelül ezer vállalkozás működik,

a szakágazat bruttó termelési értéke mintegy 156 milliárd forint. A sütőipar megközelítőleg 23 ezer munkavállalót foglalkoztat. Magyarországon az egy főre jutó éves kenyérfogyasztás 37 kilogramm körül alakul.

Még tart a türelmi idő

Még tavaly ősszel változott meg a kenyérrendelet. A szabályozás célja a rossz, gyenge minőségű élelmiszerek visszaszorítása.

A rendelet felsorolja a védett elnevezésű termékeket, többek között

• a mákos kalácsot,
• a császárzsemlét,
• a fonott kalácsot,
• az óriás kiflit,
• a rongyos kiflit,
• a leveles pogácsát.

Házi helyett kézműves kenyér

Az élelmiszerkönyv pontosan leírja, hogy melyik fajta kenyér mit tartalmazhat. A fehér és félbarna kenyereknél az előírt lisztek – előbbinél BL80, utóbbinál BL112 és RL90 – mellett adalékanyag hordozójaként egyszázaléknyi más lisztet is fel lehet használni.

A szabályok a rozskenyér rozstartalmát nagyon szigorúan előírják Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A rozsos kenyereknél az eddigi minimum 15,1 százalékos rozstartalom helyett 30, a rozskenyereknél 40 helyett minimum 60 százaléknyi rozsliszttartalmat írnak elő, emellett meghatározzák az élelmiszerkönyvben eddig nem szereplő Graham-, tönköly-, teljes kiőrlésű és kukoricás kenyér összetevőit és elkészítési módját. Változik a sótartalom is.

A házi jellegű kenyér elnevezés megszűnik,

helyette kézműves kenyér megnevezés lesz. Az új rendelet 2017 áprilisáig ad türelmi időt a pékségeknek.