Így nem lett a rudabányaitból magyar gyémánt

Különleges, csak Magyarországon található ásvány a rudabányait. 2010-ben fedezték fel, és bár sokan bíztak abban, hogy ezzel a gyémánthoz hasonlóan értékes drágakövek készülhetnek majd, a felfedezésnek tudományos, mintsem gazdasági jelentősége lett.

Magyarország bővelkedik ásványkincsekben. Opálra, ametisztre, kvarcra vagy épp zafírra is lehet bukkani az ország egyes részein – hogy csak néhány példát említsünk. Több ezren vannak Magyarországon, akik hobbiként gyűjtik a különböző ásványokat, bár annak, aki ebbe akar fogni, tisztában kell lennie az ásványkincsek védelméről szóló jogszabályi előírásokkal, valamint azzal, mely területeken engedélyezett, és hol tiltott a gyűjtés.

Ahogy az Origo arról beszámolt, egyes kutatási eredmények szerint arany és ezüst is bőséggel van Magyarországon, mégpedig a Börzsönyben.

Világszerte mintegy 5000 különféle ásványt tartanak nyilván, de mindössze néhány olyan van, amely csak Magyarország területén fordul elő. Ezért bizonyult később világszenzációnak, amikor 2010-ben egy pilisborosjenői amatőr ásványkutató egy új ásványt talált Rudabányán, az egykori vasércbánya Adolf bányarészében.

A miskolci Herman Ottó Múzeum ásványtani vezetője arról adott tájékoztatást még 2017-ben, hogy ez a kilencedik olyan ásvány, amit Magyarországon fedeztek fel. A bejelentés jelentőségét az adta, hogy a Nemzetközi Ásványtani Társaság (IMA) hivatalosan új ásványfajnak fogadta el a leletet, a neve 2017 márciusában Rudabányait lett.

Az ásványról készült felvétel:

Az új ásványfaj bejegyzése kapcsán akkor többen úgy vélték, hogy ez akár "drágakőlázat" is kiválthat Magyarországon. A szakemberek ugyanakkor már akkor hűtötték a kedélyeket. Bár a piac potenciálisan beárazhatja az új ásványt, de igen ritka előfordulása miatt jelentősége elsősosorban tudományos szempontból volt, mintsem gazdaságilag. Esetleg a mérnökök számára adódhatnak izgalmas következtetések az anyag felhasználására vonatkozóan.

A rudabányaitból így nem lett a "magyar gyémánt", nem váltott ki drágakőlázat sem,

bár az imént jelzetteket figyelembe véve a föld kincseinek védelméről, az ásványok gyűjtése tömegesen laikusok által amúgy sem bizonyult volna járható útnak.

Rudabányán egyébként az utóbbi években is zajlottak színesérc-kutatások, és nem is eredménytelenül. Ólomból, cinkből egyes modellezések szerint akár több száz milliárd forint értékben is húzódhatnak ott tartalékok. 

Érdemes megemlíteni azt is, hogy mint az Origo arról beszámolt, tavaly az egykori börzsönyi aranybánya lerakója alatt fedeztek fel korábban még nem ismert ásványt. 

Cikkünk kiemelt képe illusztráció / forrás: Unsplash