Szánthó Miklós: Kétséges, hogy vissza tud-e térni Adenauer szellemiségéhez a Néppárt

Exterior view of European People's Party offices in Brussels, Belgium on Sep. 14, 2018

Az Európai Néppárt rögös útja a keresztyén alapoktól az iszlám tiszteletéig - címmel írt elemzést a Mandiner legújabb számába Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője. 

„Az új Európa erőteljesen azon lesz, hogy megvalósítsa a keresztyén eszményeket" – állt az Európai Néppárt, Az Európai Közösség Kereszténydemokrata Pártjainak Szövetsége elnevezésű formáció első, 1978-as politikai programjában. És ahogy mára teljesen kikopott a hivatalos megjelölésből az „utónév", úgy hígult fel lassan a felismerhetetlenségig az EPP keresztyéndemokrata jellege is - írta Szánthó Miklós. Azt persze a „keletkezéstörténethez" hozzá illik tenni, hogy már az sem volt vitáktól mentes, sőt. A politikatörténetileg igen érdekes és a jelenkor számára is tanulságokkal szolgáló ellentétek eredője igazából az volt, hogy egyáltalán tartalmazza-e egy jobbközép európai formáció elnevezése a keresztyéndemokráciára való utalást, illetve nyisson-e más, magát hivatalosan nem ilyen erőként definiáló párt felé - tette hozzá.

Az Európai Néppárt letért a korábbi eszméiről Forrás: Shutterstock/Alexandros Michailidis

A későbbi EPP-s programok és manifesztumok fényében viszont tagadhatatlanul erős volt a „hősidőkben" a ragaszkodás a keresztyén perszonalizmus és a keresztyénszociális gazdaság alappilléreihez – szemben a marxista és (neo)liberális elgondolásokkal.

Az önmaga mellett a közössége iránt is felelősséggel tartozó egyén gondolatának, aki „saját érdekeit alárendeli a közösség legitim tekintélyének", mára azonban teljesen nyoma veszett a néppárti deklarációkból (ezzel szemben az alaptörvény emberképének hangsúlyos eleme) - olvasható az elemzésben.

A kilencvenes éveket követően pedig már nem volt megállás a lejtőn. Bár utalások szintjén a legutóbbi időkben is szerepel a keresztyén emberképre, Istenre való hivatkozás, a szövegek a politikai korrektség jegyében kilúgozódtak, a föderális Európa megteremtésének szükségessége pedig átváltott egy totális „politikai unió" követelésébe – miközben a „patriotizmusnak" és a „nemzetek szükségességének" egyre haloványabb szerep jut.

Az EPP alapításakor kárhoztatta a liberalizmust, 2012-re viszont már alapértékként rögzült a „liberális demokrácia".

Szánthó Miklós szerint a valódi keresztyén gondolattal, de még a „keresztyéniesen humanista" önmagával is egyre gyengébb kapcsolódással bíró Európai Néppárt valóban nem az, ami volt, és pláne nem az, aminek kellene lennie.

Nem az az igazán érdekes, hogy mi lesz a Fidesz néppárti felfüggesztésének a vége, hanem hogy magának a néppártnak nincsenek felfüggesztési pontjai.

Hogy vissza tud-e térni Adenauer szellemiségéhez, erősen kétséges - véli az Alapjogokért Központ vezetője.

A teljes cikk és további érdekes írások a Mandiner legújabb számában olvashatók.