Szijjártó Péter: A magyar külpolitika egyik fő célja az együttműködés további javítása Törökországgal

A kormány külpolitikájának egyik legfőbb célja az együttműködés további javítása Magyarország és Törökország között, a kapcsolat szintjét ezért év végéig kiemelt stratégiai partnerséggé léptetik elő - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A tárcavezető a török köztársaság napja alkalmából rendezett fogadáson arról számolt be, hogy a világ biztonsága ma van a legrosszabb formájában a hidegháború óta, amit tanúsít az is, hogy több mint harminc helyen zajlik fegyveres konfliktus világszerte. Aláhúzta: a legnagyobb nyomást a globális biztonságra az ukrajnai és az izraeli háború helyezi, amelyek közül az egyik hazánk, a másik pedig Európa közvetlen szomszédságában zajlik.

Ez felértékeli azon országokat, amelyek biztonságot és stabilitást nyújtanak teljes régiók számára. És ha van ország, amelyet ily módon lehet leírni, az Törökország

- fogalmazott.

Szijjártó Péter. Forrás: Facebook

Majd tudatta, hogy Magyarország elkötelezett a béke, a konfliktusok diplomáciai rendezése iránt, ezért nagyra értékeli azokat az államokat, amelyek sikeresek a béke megteremtésében.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az egész világ küzd az ukrajnai háború negatív hatásaival, és sajnos továbbra is vannak olyanok, nem is kevesen, akik azt az álláspontot képviselik, hogy a béke feltételei javulnak az idő múlásával. A kormány ezzel szemben úgy véli, hogy épp ellenkezőleg, minden egyes nappal tovább romlik az esély a békére, hiszen annál több ember hal meg és annál nagyobb a pusztítás.

A békekötés feltételei ma jobbak, mint holnap lesznek, s rosszabbak, mint tegnap voltak

- húzta alá.

Szijjártó Péter ezt követően Törökországot méltatta a fekete-tengeri gabonamegállapodás tavalyi tető alá hozása miatt, leszögezve, hogy ez volt az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Ukrajna és Oroszország között, amely demonstrálta, hogy továbbra is van remény a békére.

Almondta, hogy számítanak a török kormányra, hogy folytassa erőfeszítéseit a béke érdekében. Kitért a tömeges illegális bevándorlás jelentette biztonsági kihívásokra is, tudatva, hogy Magyarország különleges földrajzi helyzetben van, ugyanis keletről az ukrajnai háború, délről pedig a migráció negatív hatásaival egyszerre szembesül. Utóbbi kapcsán kijelentette, hogy a magyar határőrök "bűnbandákkal néznek szembe, amelyek tagjai nem riadnak vissza a lőfegyverek használatától sem".

Mindannyian tudjuk, hogy ha Törökország nem állítaná meg a migrációs hullámokat, akkor mi, itt Európában súlyos kihívásokkal szembesülnénk, amelyeket nem biztos, hogy sikeresen tudnánk kezelni

- mondta.

A miniszter érintette az energiaellátás biztonságának kérdését is, s hangsúlyozta, hogy hazánk nagyban függ az energiahordozók forrásától és a szállítási útvonalaktól, ezért a megbízható tranzitországok nagy fontossággal bírnak. Törökország nagyban hozzájárul Magyarország energiaellátásának biztosításához, és szavai szerint ez nem magától értetődő, amit mutat Bulgária "ellenséges" lépése is, amely veszélyezteti egy európai uniós tagállam és egy tagjelölt ország ellátásbiztonságát.

Aláhúzta:

a kormány külpolitikájának egyik legfontosabb célja a magyar-török stratégiai együttműködés további javítása,

ez a kapcsolat ugyanis már eddig is jelentős eredményekkel járt mindkét fél számára. Ezt a sikert bizonyítja, hogy a kapcsolatok szintjét az év végére kiemelt stratégiai partnerséggé léptetik elő - jelentette be.

Elmondta, hogy a két ország kapcsolatának alapját mindig is a kölcsönös tisztelet képezte, és nem az ítélkezés, a kioktatás és egymás kritizálása. Illetve az Európai Unió és Törökország közötti együttműködés megerősítését is sürgette, amely szerinte segíthet a közösségnek döntés hozni abban a fontos dilemmában, hogy a világ ismételt blokkosodását vagy a konnektivitást válassza.

Magyarország egyértelműen az utóbbiban érdekelt, miután Közép-Európa mindig rajtaveszített a blokkosodáson - közölte. (MTI)