Ukrajna az összeomlás szélén - Macron be akar vonulni

Ukrán tisztek szerint tarthatatlan a helyzet a fronton, bármelyik pillanatban áttörhet az orosz hadsereg a lőszer- és emberhiány miatt. Közben az oroszok egyre nagyobb előnyre tesznek szert, ugyanis az orosz hadiipar háromszor annyi tüzérségi lövedéket állít elő, mint amennyit az amerikai és az európai támogatók Ukrajnának szállítani tudnak. Az oroszok megsemmisítették az ukránok Patriot légvédelmi rendszerét, ezért is beszélt a francia elnök a közvetlen beavatkozásról, a nyugati csapatok küldéséről.

Nincs elegendő lőszer és fegyver

Az ukrán tisztek szerint tarthatatlan a helyzet a fronton, bármelyik pillanatban áttörhet az orosz hadsereg a lőszer- és emberhiány miatt. A Spiegelnek nyilatkozó ukrán tisztek szerint csapataik nem lesznek képesek tartani jelenlegi helyzetüket a lőszer- és emberhiány miatt. Ennek következtében vakfoltok alakultak ki az ukrán védelemben, például Ugledár és Harkov környékén, ahol a szükségesnél sokkal kevesebb ukrán csapat van, így az orosz hadsereg könnyedén áttörést érhet el. 

Tehát az ukránok helyzete egyre kilátástalanabb, a Nyugat segítsége nélkül akár egy nap alatt összeomolhatnak.

Az egyik ukrán parancsnok szerint jelenleg csak arra van elég erejük, hogy aktívan védekezzenek, ami azt jelenti, hogy ellentámadást semmiképpen sem tudnak indítani, és csak reménykedhetnek abban, hogy Oroszország nem indít átfogó támadást. 

Az oroszok hadiipari előnye óriási

Arról már a Mandiner írt, hogy a nyugati védelmi kommunikáció és a mainstream média egyre többet beszél az ukrán győzelmi remények halványodásáról, de tűzszüneti tárgyalásokról Kijev és a mögötte álló NATO egyelőre hallani sem akar. A portál szerint az orosz katonai fölény egyre egyértelműbb, az európai titkosszolgálatok szerint 

az orosz hadiipar háromszor annyi tüzérségi lövedéket állít elő, mint amennyit az amerikai és az európai támogatók Ukrajnának szállítani tudnak.

 

Fegyverkezési verseny zajlik

 

Oroszország háborús üzemmódba kapcsolt: gazdasága havi negyedmillió tüzérségi lőszert állít elő, azaz évi hárommilliót, míg az Egyesült Államoknak és Európának most összesen évi 1,2 millió lőszer Ukrajnába szállítására van kapacitása.

Ráadásul arra sincs remény, hogy ez egyhamar érdemben megváltozzon: az Egyesült Államoknak van ugyan lőszeripar-fejlesztési terve, de ez 2025 végéig a lőszergyártó kapacitás havi százezresre való feltornászását tűzte ki mindössze célul. 

Ezzel az amerikai kapacitás az orosz felét érné csak el, és azt is csak akkor, ha átmegy a kongresszuson a hónapok óta ott rostokoló hatvanmilliárd dolláros Ukrajnának szánt hadisegély

 − írja a Mandiner. Az egyik NATO-s forrás úgy fogalmazott: amiben most vagyunk, az egy "termelési háború”, a háború további kimenetele azon múlik, hogy melyik fél mennyire van jól felszerelve, és így hiába adott és ad az USA és szövetségesei az Abrams tankoktól az F-16-os vadászrepülőkig mindenféle fejlett haditechnikát Ukrajnának, 

a háborút valószínűleg annak alapján fogja valaki megnyerni vagy elveszíteni, hogy ki lő ki több tüzérségi lőszert.

Az Egyesült Államok és Németország már küldött Patriot rakétákat Ukrajnának
Fotó: AFP

Az oroszok megsemmisítették az ukránok Patriot légvédelmi rendszerét

Minden jel arra mutat, hogy egyre cudarabbul vannak az ukránok, ugyanis megsemmisített az orosz hadsereg egy Harkiv megyébe telepített, lőállásban lévő Patriot légvédelmi rendszert – közölte szerdán az orosz védelmi tárca. A minisztérium szerint az orosz erők kedvezőbb állásokat foglaltak el a Donyeck környéki, az avgyijivkai és a dél-donyecki fontszakaszon, 

miközben meghiúsítottak 14 ellentámadási és egy határáttörési kísérletet. 

Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél 12 ellenrohammal próbálkozott Avgyijivka környékén. Az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonalon közel 1140 katonát veszített, közülük a legtöbben, mintegy 460-an az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak és a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott szerdai nagyinterjújában azt mondta, hogy keddre virradóra egy több mint 300 fős, külföldi „zsoldosokkal” megerősített csoportosulás tett kísérletet arra, hogy Ukrajnából betörjön az oroszországi Kurszk és Belgorod megye területére. 

Putyin szerint a fegyveresek mintegy 230 embert vesztettek, 

valamint a nyolc bevetett harckocsijuk közül hetet, továbbá mind a kilenc gyalogsági harcjárművüket. Ezek közül, mint mondta, hét amerikai gyártmányú Bradley volt. Az államfő úgy vélekedett, hogy a támadás fő célja a hétvégén esedékes elnökválasztás meghiúsítása, de legalábbis megzavarása lett volna.

Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

Nincs elég emberük az ukránoknak

Ukrajnának nemcsak a munícióval vannak gondjai, de emberanyagból is egyre növekvő hiányt szenved a fronton.

Az orosz védelmi ipar az információk szerint heti hét nap, napi huszonnégy órában, tizenkét órás műszakokban dolgozik, és a háború előttinél egymillióval több, 3,5 millió ember munkaerejére számíthat. A hazai termelés mellett pedig folyamatosan érkezik az iráni és észak-koreai lőszer, előbbi ország tavaly háromszázezret, utóbbi feltételezhetően több milliót küldött.

Azt is elmondták a titkosszolgák, hogy az orosz hadigazdaság működése ahhoz fogható, mintha Joe Biden bevetné az amerikai védelmi ipari törvényt, melynek értelmében az elnök utasíthatja a vállalatokat arra, hogy gyorsan állítsák elő az ország nemzetbiztonságához szükséges felszerelést. Arra panaszkodnak, hogy Oroszország csak azért tudta ilyen gyorsan beindítani hadiiparát, mert az ország gazdaságát egy autokrata irányítja, de 

a kapitalista nyugati országok előbb-utóbb felzárkóznak majd, és jobb felszerelést fognak gyártani”.

Ugyanakkor egy tisztviselő arra inti a Nyugatot, hogy ne becsülje alá azt, hogy az oroszok mennyire „akarnak túlszárnyalni minket türelemmel és ellenállóképességgel”. Egy nyugati titkosszolgálati forrás azt is felvetette, hogy „vajon megváltozik-e az ukránok véleménye a tárgyalásról, ha nem jön több amerikai segély?”

Joe Biden Fotó: SHAWN THEW / POOL / AFP

Nincs újonnan elfogadott amerikai költségvetési forrás az ukrán segítségnyújtás folyamatos biztosítására

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tavaly december óta szünetelő segítségnyújtás megújítását az tette lehetővé, hogy a védelmi minisztériumnak, a Pentagonnak a beszállítókkal folytatott tárgyalások során sikerült bizonyos "előre nem tervezett megtakarításokat" elérnie azokban a szerződésekben, amelyek a korábbi időszakban Ukrajnának küldött amerikai katonai raktárkészletek pótlására szolgálnak. Jake Sullivan tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának sürgősen szüksége van eszközökre a fegyveres harchoz. Kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben a folytatódó orosz támadások közepette az ukrán haderő kénytelen takarékoskodni a hadianyaggal, ami "területben és emberéletben" mérhető veszteségeket okoz, valamint a NATO számára "stratégiai" veszteséget jelent.

Az idei első katonai csomagot a korábbiakhoz hasonlóan az amerikai hadsereg készleteiből hívják le, így gyorsan el tudják juttatni az ukrán hadszíntérre. 

A fegyverszállítmány a feltételezések szerint egyszeri tétel lehet, mert a bejelentés nem változtat azon a helyzeten, hogy 

jelenleg nincs újonnan elfogadott amerikai költségvetési forrás az ukrán segítségnyújtás folyamatos biztosítására.

Az Ukrajna számára a Kongresszus által megszavazott költségvetési források tavaly év végén elfogytak. A Fehér Ház és a Kongresszus között az újabb felhatalmazásról hónapok óta tart a vita. A republikánus kongresszusi tagok egy része azt várja a Fehér Háztól, hogy az ukrajnai támogatások folytatódása előtt Joe Biden elnök tegyen hatékony intézkedéseket az Egyesült Államok saját határainak védelmében az illegális határátlépések megakadályozásában és a törvénytelenül érkezők megállításában.

Az ukránok Macrontól várják a segítséget

Mint arról korábban beszámoltunk, 

semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban

– mondta nemrég Emmanuel Macron arra utalva: nyitva kell hagyni a lehetőségét, hogy NATO-csapatokat küldjenek Ukrajnába. A francia elnök később többször is megerősítette a nemzetközi felháborodást keltő kijelentését, sőt Prágában burkoltan gyávasággal is vádolta szövetségeseit. „Európa fenyegetéssel áll szemben. Ebben a helyzetben stratégiai áttörésre és nyíltan kimondott és felvállalt szavakra van szükség” – fogalmazott a francia elnök. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Emmanuel Macron francia elnök a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének felvetésével kimondta a nyilvánvalót, és habár nyilatkozata vitát váltott ki, annak felismerésére sarkallja Európát, hogy többet kell tennie Ukrajna támogatásáért.

Az a benyomásunk, hogy Párizs az első európai főváros, amely nyilvánosan elismeri a nyilvánvalót. A párizsi kijelentést kiváltó vita sok időt takarít meg Európának annak felismerésében, hogy többet kell tennie

– szögezte le az ukrán tárcavezető vilniusi látogatásakor az Elta litván hírügynökségnek adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Kuleba kijelentette, hogy

ha folytak is korábban megbeszélések nyugati csapatok Ukrajnába telepítéséről az EU-n vagy a NATO-n belül, az ukrán fél nem tudott róla.

Tehát egyértelműen látszódik, hogy az ukránok tisztában vannak azzal, hogy kritikus állapotban vannak, ugyanis nincs elég lőszer, nincs elég fegyver és ember sem. Ha viszont Macron tervét végrehajtanák, akkor a nyugati csapatoktól várnák az ukrán győzelmet. Ebben látják a kiutat.

Macron mindenáron segíteni akar az ukránoknak
Fotó: Anadolu via AFP

A NATO-főtitkár is tárgyalna már Macronnal

A legfrissebb információk szerint a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg már egyeztetni akar Macronnal. Stoltenberg eddig szavakban elhatárolódott, de az egyeztetés nem sok jót jelent. A főtitkár korábban azt mondta egy, a Reutersnek adott interjúban, hogy a NATO-nak nincs ilyen terve. Sem a NATO, sem annak szövetségesei nem résztvevői a konfliktusnak. Arra a kérdésre, hogy Macron hibázott-e, amikor stratégiailag kétértelmű kijelentéseket tett, Stoltenberg vészjóslóan úgy válaszolt:

fontosnak tartom, hogy egyeztessünk és közös nevezőre jussunk ezekben a fontos témákban, mert ezek mindannyiunkat érintenek.

Az ukránok egyre nagyobb nyomást helyeznek a világra, és pénzért, támogatásért könyörögnek. Amerika segítségében egyre kevésbé bízhatnak, ugyanis ott rengeteg pénz hiányzik a költségvetésből, és most már csak Macron terve az, amelyben reménykedhetnek. Láthatóan jelentős katonai sikert nem tudnak elkönyvelni, hiába öntöttek a nyugati országok dollármilliárdokat Ukrajnába. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK