A NATO-vezérkar már Ukrajnába ment, készen állnak a harmadik világháborúra

Ukrán mentők egy ötemeletes lakóház előtt egy rakétatámadás után Kijevben

Fotó: AFP/Sergei Supinsky

Németországban is felpörgött a háborús pszichózis: egy tábornok arról beszélt, hogy egy háború befagyasztása azt feltételezi, hogy ezt a helyzetet elfogadják mindkét oldalon, aligha van olyan befagyasztott konfliktus a világon, amely ne lángolt volna újra fel, ezért a jelenlegi katonai helyzet miatt Ukrajnában a háború befagyasztása sem lehetségesnek, sem célszerűnek nem tűnik. Európa rohamléptekkel halad a harmadik világháború felé, ennek pedig nem az az oka, hogy Oroszország fenyegetést jelentene az Európai Unióra vagy a NATO-ra, hanem az, hogy egyes országok vezetői mindenáron be akarnak szállni a háborúba. Így születhetnek olyan javaslatok, mint a NATO-katonák bevonulása, vagy a nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnába küldése. Ezek között említhetnénk azt a javaslatot is, amely szerint Európának a hadigazdálkodásra kell átállnia, vagy az oroszok befagyasztott pénzét az ukránoknak küldenie. Közben a NATO vezérkar egy része Kijevbe utazott, először a háború kitörése óta.

Készen állunk a háborúra Oroszországgal 

– erről a NATO egyik parancsnoka beszélt Kijevben, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott. Rob Bauer azt mondta: a NATO feladata az, hogy készen álljon egy háborúra, ugyanakkor fejleszteni kell a katonai képességeket. 

A német hadsereg vezérkari főnöke, Carsten Breuer tábornok az ország rakétavédelmi rendszerének gyors kiépítésére szólított fel az Oroszországból érkező potenciális fenyegetések miatt – erről ő maga beszélt a Funke médiacsoportnak adott interjúban, amely pénteken jelent meg.

„Öt-nyolc évünk van. Ez idő alatt létre kell hoznunk egy rakétavédelmi rendszert. Nincs más választási lehetőség” – mondta Breuer.

„Úgy gondoljuk, hogy Oroszország öt-nyolc éven belül képes lesz háborút indítani NATO-tagországok ellen. Addigra Németországnak is olyan helyzetben kell lennie, hogy egy ilyen támadást elháríthasson” – fejtette ki a parancsnok, hozzátéve, hogy a támadás történhet „a teljes hadszíntéren keresztül – a kibertámadásoktól a drónokon át a rakétákig” - idézte a Mandiner. 

Breuer véleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem titkolja szándékait a Nyugatra vonatkozóan, de szerinte egy nyugati ország elleni támadás jelenleg a legrosszabb forgatókönyv. A parancsnok visszautasította azokat a németországi kijelentéseket az ukrajnai konfliktusról, amelyek egy befagyasztott háborús állapot megengedéséről szólnak. „Egy háború befagyasztása azt feltételezi, hogy ezt a helyzetet elfogadják mindkét oldalon. Aligha van olyan befagyasztott konfliktus a világon, amely ne lángolt volna újra fel. A jelenlegi katonai helyzet miatt Ukrajnában a háború befagyasztása sem lehetségesnek, sem célszerűnek nem tűnik” – mondta Breuer. „Stabilizálnunk kell a védelmi kiadásokat. A védelmi költségvetésnek hosszú távon a GDP 2 százalékán kell maradnia” –mondta az interjúban.

Ukrán mentők egy ötemeletes lakóház előtt egy rakétatámadás után Kijevben 
(Photo by Sergei SUPINSKY / AFP)

A sorkatonaság bevezetésétől az ukrajnai bevonulásig: itt vannak az egyre veszélyesebb brüsszeli javaslatok

Ukrajna a háború második évében jár és egyre inkább úgy tűnik, hogy az ország léte került veszélybe azzal, hogy 2022 márciusának végén Isztambulban nem fogadták el Vlagyimir Putyin békeajánlatát. Az orosz hadsereg Ukrajna jelentős részét elfoglalta, a hónapokon keresztül hirdetett ukrán ellentámadás pedig elképesztő mértékű kudarcot vallott, melyet követően ismét Moszkva vette át a kezdeményezést és szereztek meg újabb területeket. Az ukrán hadsereg az elbukott ellentámadási kísérletet követően még rosszabb helyzetbe került, rettenetes veszteségeket halmoztak fel, a nyugati fegyvereik számottevő része megsemmisült, és a lőszerből is komoly hiány keletkezett.

Mostanra odáig fajult a helyzet, hogy a fronton harcoló ukrán katonák, akik között 18-19 éves fiatalok is vannak, teljesen kifogynak a lőszerből, míg Kijev inkább feláldozza őket, mintsem tárgyalóasztalhoz ülne és megpróbálna véget vetni a vérontásnak és egy teljes generáció megsemmisítésének. Eközben az orosz hadsereg nyugati jelentések szerint háromszor annyi lőszert állít elő, mint amennyit a Nyugat szállítani tudna Ukrajnának, de már csak a katonák mennyiségében is jócskán felülmúlják az ukránokat.

Nem is meglepő, hogy az ukrán felsőház előtt már hetek óta ott van az új mozgósítási törvény.

Ezt ugyan még nem fogadták el, de Zelenszkijnek 400–500 ezer katonára lenne szüksége és mivel a toborzás gyakorlatilag megállt, vagyis önkéntesek már nem jelentkeznek, így nincs más megoldás, mint szigorítani a szabályokat, esetleg eltörölni a korhatárt és tovább növelni a terrort. Kijev számára szintén komoly gondot okoz, hogy rengeteg, több száz ezer hadköteles ukrán férfi menekült el az országból és minden bizonnyal nem fognak visszatérni, amíg tart a háború, de lehet, hogy soha. 

Egyre rosszabb helyzetben az ukránok a fronton 
Fotó: Jakiv Liasenko

Volodimir Zelenszkij, Brüsszel és az Egyesült Államok nem hajlandó a békekötésre. 

Ahelyett, hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan a tárgyalóasztalhoz hívnák a háborúban álló feleket, ők a megoldást az eszkalációban látják. 

A republikánusok nyomására egyelőre sikerült meggátolni, hogy az Egyesült Államok újabb milliárdokat költsön az adófizetői zsebéből Zelenszkij-rezsimére, azonban Joe Biden, az ország jelenlegi demokrata elnöke mindent elkövet annak érdekében, hogy a kongresszust megkerülve forrásokat gyűjtsön és juttasson el Kijevnek.

Nemrég Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója beszélt arról, hogy a védelmi minisztériumnak, a Pentagonnak a beszállítókkal folytatott tárgyalások során sikerült bizonyos "előre nem tervezett megtakarításokat" elérnie azokban a szerződésekben, amelyek a korábbi időszakban Ukrajnának küldött amerikai katonai raktárkészletek pótlására szolgálnak, így végül is a kongresszust megkerülve is lehet forrásokat juttatni Kijev számára.

Joe Biden minden szabályt felrúg a háború folytatása érdekében 
Fotó: AFP

A Nyugat a jelenlegi helyzetben úgy döntött, hogy egy minden fél számára elfogadható béketervezet helyett inkább azon dolgozik a nap minden órájában, hogy miként tudnának saját szabályaikat kijátszva, választóikat átverve és állampolgáraikat meglopva dollár és euró milliárdokat küldeni értelmetlenül az ukránoknak. 

A helyzet viszont az elmúlt hetekben még drámaibb és veszélyesebb fordulatot vett.

Emmanuel Macron francia elnök ugyanis a Le Parisiennek adott interjújában kijelentette, hogy "lehet, hogy egy bizonyos ponton - nem akarom, nem én kezdeményezem - az orosz erőkkel szemben szükség lesz szárazföldi műveletekre, bármi legyen is az" Hozzátette: Franciaország erőssége az, hogy képesek vagyunk erre. Macron tehát arról beszél, hogy Franciaország katonákat akar küldeni Ukrajnába, az oroszok ellen harcolni. Ezt egy egyszerű szóval is le lehet írni: világháború. Az, persze, köztudott, hogy a NATO katonái már Ukrajnában vannak, segítenek a hírszerzésben, a fegyverek működtetésében és ukrán katonákat képeznek ki nyugati háborús stratégiákra. Mellettük külföldi zsoldosok is harcolnak Kijev oldalán, azonban ez még mindig nem azt jelenti, hogy az egyik NATO tagország hivatalosan csapatokat vezényelt volna a háborús térségbe. Macron viszont most éppen erről beszélt.

A litvánok azonnal csatlakoztak a tervhez, Ingrida Simonyte litván kormányfő kifejtette, hogy országa szívesen küldene katonákat Zelenszkijnek. Szerinte a jelenlegi helyzetben Ukrajna fegyvereket kér, nem pedig harci csapatokat, de gyorsan hozzátette, hogy „mi azonban katonai személyzettel is támogathatnánk őket – a határvédelemben, a katonák országon belüli kiképzésében, az aknamentesítésben, a légvédelemben és a logisztikában”.

Bármelyik pillanatban kitörhet a világháború Fotó: Anadolu via AFP / Anadolu via AFP/2024 Anadolu

A Der Spiegel német lap szerint Annalena Baerbock német külügyminiszter megpróbálja rábírni Olaf Scholz kancellárt arra, hogy Németország elküldje a nagy hatótávolságú Taurus rakétákat Ukrajnába. Az egyik lehetőség az, hogy Németország elküldi a rakétákat a briteknek, akik elszállítják azokat Ukrajnába – így Olaf Scholz tiszta maradna, és Emmanuel Macron is megkaphatná, amire vágyik. 

Ezekkel a rakétákkal akár Moszkvát is lőni tudnák az ukránok

és ugyan Volodimir Zelenszkij megígérte, hogy ezt nem teszik meg, ezt senki nem veszi komolyan. 

Boris Pistorius német védelmi miniszter nemrég bejelentette, hogy országa rövid időn belül újabb katonai segélycsomagot küld Ukrajnának mintegy 500 millió euró értékben. Szavai szerint ebbe beletartozik tízezer tüzérségi lövedék a német hadsereg készleteiből. Ezen felül a csomag tartalmaz majd száz gyalogsági páncélozott járművet és száz szállítójárművet is. 

Vagyis úgy tűnik, hogy egy brutális méretű pénzügyi segélyt is küld Berlin.

Ha ez az elképesztő terv nem lenne elég, a NATO is mindent megtesz annak érdekében, hogy kiprovokálja az oroszoktól a háborút. Mint kiderült, Románia hatalmas NATO bázist épít, így rengeteg nyugati katona vonulhat majd az orosz határ közelébe. Ez lesz Európa legnagyobb NATO bázisa, amely 10 ezer nyugati katona otthona lesz.

Az orosz védelmi minisztérium által kiadott képen egy megsemmisült ukrán tank a belgorodi régióban
Fotó: AFP/Russian Defence Ministry

Közben persze Brüsszel sem akar lemaradni a versenyben, így ők is rendszeresen előállnak ugyanazokkal az ötletekkel, amelyeket mindig máshogy próbálnak meg becsomagolni. Az, hogy az oroszok európai bankokban tartott pénzét felhasználják Ukrajna megsegítésére régi ötlet, most viszont Josep Borell, az Európai Unió külügyi szóvivője vetette fel ismét. Egy csavart is belevitt a tervbe, mert ő a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget használná fel.

Charles Michel, az Európai Bizottság elnöke szeretné elérni, hogy az Európai Befektetési Bank mostantól a fegyvervásárlásokra is adhasson hitelt, hiszen szerinte Európának át kell állnia a hadigazdaságra. Mindezt úgy, hogy Európa jelenleg nem folytat senkivel sem háborút, de ha így folytatják, akkor ez hamar megváltozhat.