Tudja-e, hogyan működik az érzelmi intelligencia?

Krízis idején nagyon fontos egymás lelki támogatása

Az érzelmi intelligencia, mint az érzelmek szabályozásának és érzékelésének képessége régóta vita tárgyát képezi a tudósok és a nyilvánosság körében. Noha a legtöbb ember egyetért abban, hogy más emberek megértése és a saját érzéseink kinyilvánítása olyan pozitív tulajdonságoknak számít, amelyek erőssége egyénenként változó, ám ezeknek a képességeknek az objektív meghatározása és mérése nem könnyű feladat. Most mégis erre vállalkozott tizenhárom pszichológiai szakértő, aki a következő kérdésre kereste a választ: van-e vajon tudományos bizonyíték az érzelmi intelligenciára?

Mi is az az érzelmi intelligencia?

Az érzelmi intelligencia vagy más néven, rövidítve az EQ kifejezést először az 1990-es évek elején használták a tudósok, amit az érzelmek kifejezésének, irányításának és érzékelésének képességeként határoztak meg. Azóta számos tanulmány vizsgálta ezt a területet, és különböző érzelmi intelligencia típusokat azonosított.

Ma már tudjuk, hogy a valódi boldogsághoz több kell a külső javaknál Forrás: Shutterstock

Az érzelmi intelligencia olyan, úgynevezett önbevallási intézkedésekre támaszkodik, amelyek jelentősen mértékben megfeleltethetők és társíthatók a személyiség más mérőszámaihoz

– magyarázta Leehu Zysberg professzor, a Gordon Oktatási Főiskola szakértője a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A jelenlegi kutatások során ez általában a nagy, öt személyiségjegyre értendő.

Az öt legnagyobb személyiségjegyek az extraverzió, a barátságosság, a nyitottság a tapasztalatokra, a lelkiismeretesség és a neuroticizmus.

Nem véletlen tehát, hogy egyes kutatások a legfontosabb intelligenciatípusnak is nevezik.

Aki ugyanis jelentőséget tulajdonít saját belső érzéseinek és érzelmeinek, együttérzőbbé válhat másokkal szemben is.

Érdemesebb odafigyelni az embertársainkra Forrás: Pexels.com

Dr. Zysberg szerint a tulajdonságok közötti összefüggések jelzik, hogy egy egyénnek milyen magas az érzelmi intelligenciája. Van azonban ennek egy másik típusa is, amelyik számít személyiségjegynek, ehelyett

az érzelmek észlelésének, megértésének és felhasználásának képességét írja le, különböző dolgokra.

Ez az EI („emberekhez való intelligencia"), mint képesség, az intelligencia egyik formájának tekinthető (mint például az IQ), nem pedig személyiségjegynek, bár ez is erősen vitatott. Akinek magasabb ez az értéke, az szociálisan sokkal aktívabb. Érzékenyebb mások belső lelkivilágára, jobban olvassa a jeleket, és jobb eszközöket képes használni az esetleges kezelésükre.

Mi bizonyítja az érzelmi intelligenciát?

Az érzelmi intelligencia alatt tehát azt a képességet értjük, hogy az egyén milyen jól tudja felismerni, megérteni és kezelni az érzelmeket, mind sajátját, mind másokét. A szakértők többsége egyetért abban, hogy léteznek kézzelfogható, tudományos bizonyítékok a jelentőségére.

Az EI-pontszámok ugyanis az IQ-hoz hasonló módon megjósolhatnak más, mérhető eredményeket.

Szakemberek kimutatták, hogy a magas képességű érzelmi intelligencia korrelál a pozitív kapcsolatokkal és a karrier sikerével.

Az érzelmi intelligencia nélkülözhetetlen ahhoz, hogy emberi kapcsolataink biztos lábakon álljanak Forrás: Dreamstime

A mentális egészség, a testi egészség és az életben való elégedettség mind összefüggésben áll a magas érzelmi intelligenciával

– mondta Brian Partido professzor, az Ohio Állami Egyetem szakértője. – Legutóbb például az érzelmi intelligenciát a tudományos és klinikai teljesítmény előrejelzőjeként is azonosították.

Carrie Lloyd, a Northcentral Egyetem professzora egy másik példát hoz fel, aki szerint a megnövekedett érzelmi intelligencia jótékony hatással van a depresszió állapotára nézve is. A témában végzett tanulmánya azt mutatta, hogy

az EQ skálázott pontszámában minden egyes 1 pontra növekedés által csökkent a depresszió kockázata 5 százalékkal.

A professzor úgy gondolja, hogy ez rendkívül jelentős eredménynek minősül, miután egyértelmű bizonyítékot szolgáltat, ráadásul az érzelmi intelligencia és a depresszió szorosan összefügg, főként az idősebb felnőtt lakosság körében.

Hogyan mérik az érzelmi intelligenciát?

Az érzelmi intelligencia különböző típusait más és másféle módon mérik. Az úgynevezett EI tulajdonságot saját bevalláson alapuló tesztekkel, mint például a személyiségtesztekkel. Ezek azonban gyakran kihívást jelentenek a tudomány és az ezzel foglalkozó kutatók számára.

Az ölelés például oxitocint szabadít fel Forrás: Shutterstock

Az érzelmi intelligenciát nehéz mérni; mert nagy kérdés, hogy be tudnak-e számolni az emberek azokról a „belső tudásukról", ami ehhez kell

– vetette fel a kérdést Andrew Lane, a Wolverhampton Egyetem professzora. – Ha gyenge az érzelmi intelligenciád, nem fogod tudni, hogy milyen jó vagy, de felismerheted, hogy kívánatosnak tűnik az érzelmi intelligenciáról való pozitív kinyilatkoztatás, mert a kérdőívek esetén viszonylag könnyű kitalálni, hogy azok mit értékelnek.

Az érzelmi képességet olyan tesztek segítségével mérik, mint például az MSCEIT, amely

érzelemalapú problémákat használ az érzelmi tudatosság tesztelésére.

Bár a teszt az IQ teszt alapján készült, itt sokkal nehezebb mérnipontszámokat, mivel az érzelemalapú kérdésekre gyakran nincs egy helyes válasz.

Pontos mérése drága módszereket igényel?

Általában véve az érzelmi intelligencia mérése azért is nagyon nehéz, mert még mindig nincs egyértelmű állásfoglalás azzal kapcsolatban, hogy mit is takar, mit tükröz.

A válasz erre a kérdésre az érzelmi intelligencia egyedi meghatározásától és különböző mérésétől függ.

A konstrukció összetett, és annak mérése általában saját bevallásokra támaszkodik, ami miatt gyakran hibásak a következtetések.

Magas érzelmi intelligenciával sokkal könnyebben is alakítunk ki új, őszinte és mély kapcsolatokat másokkal Forrás: pexels.com

Az érzelmi intelligenciának az a tágabb konstrukciója lesz valószínűleg valós, amely képes felismerni a saját és mások érzelmeit, majd úgy szabályozni azokat, hogy illeszkedjenek a helyzet jellemzőihez

– emelte ki Igor Grossmann, a Waterloo Egyetem professzora. – Ám ennek mérése drága módszereket igényel, és a legtöbb vállalat és tudós nem hajlandó a komplexebb eredmények reményében ennyivel többet fizetni.

Hozzátette: bár tudományos bizonyíték van arra, hogy az ember képes megérteni és szabályozni az érzelmeit, de az érzelmi intelligencia pontos fogalma még ma sincs egyértelműen meghatározva vagy nincsenek módszerek a könnyen mérhetőségére.

Megjegyezte, hogy az érzelmi intelligencia számos vélekedés ellenére azonban egyáltalán nem tesz sebezhetőbbé.

Sőt, pont azok válnak mások sértéseinek, bántó viselkedéséinek áldozatául, akiknek az EQ-ja nem elég magas, így nem tudják elkülöníteni saját magukat mások véleményétől és viselkedésétől.