Ördögi körbe kényszeríthetik a világot a felmelegedés és a légkondik

energiaválság, villanykörte
„A legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia" tételmondat világszerte az energiapolitika sok éve ismételgetett mantrája, és bár az elmúlt időszakban előrelépés történt az energiahatékonyság terén, a klímaváltozás megfékezéséhez itt is többre van szükség.
Vágólapra másolva!
„A legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia" tételmondat világszerte az energiapolitika sok éve ismételgetett mantrája, és bár az elmúlt időszakban előrelépés történt az energiahatékonyság terén, a klímaváltozás megfékezéséhez itt is többre van szükség. - írja Major András a Greendex honlapján.
Vágólapra másolva!

Amikor a klímaváltozás elleni cselekvés és az energiaellátás biztonságának növelése kerül szóba, többnyire a tiszta, karbonszegény energia biztosításának fokozása és az infrastruktúra ezt elősegítő fejlesztése vetődik fel elsőként a lehetőségek között. Pedig az energiapocsékolás csökkentésével, illetve a felhasználás hatékonyságának növelésével minden más módszernél nagyobb lépés tehető a fenti célok felé, ráadásul így a fogyasztók számára elsődleges szempontot jelentő energiaköltségek is érdemben mérsékelhetők.

„A legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia" tételmondat világszerte az energiapolitika sok éve ismételgetett mantrája, és bár az elmúlt időszakban előrelépés történt az energiahatékonyság terén, a klímaváltozás megfékezéséhez itt is többre van szükség. Forrás: https://greendex.hu/oraatallitas-tenyleg-megeri/

Az energiaválság ráijesztett a világra, de lassul a javulás

Az elmúlt időszakban ugyan takarékosabbá vált a világ energiafelhasználása, jelentős részben az energiaválságra adott reakció eredményeként, de miközben a klímacélok teljesítése gyorsabb előrehaladást tesz szükségessé, az energiaintenzitás, vagyis az egységnyi GDP megtermeléséhez felhasznált energiamennyiség csökkenésének folyamata lassulni látszik 2023-ban – hívja fel a figyelmet jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).

Hiába takarékosabb az energiafelhasználás, gyorsítani kellene a folyamatot. Forrás: https://greendex.hu/ordogi-korbe-kenyszerithetik-a-vilagot-a-felmelegedes-es-a-legkondik/

Az energiaintenzitás javulásának éves üteme a 2022-es 2%-ról 2023-ban várhatóan 1,3%-ra mérséklődik, miközben a globális elsődleges energiaigény növekedésének üteme a tavalyi 1,3%-ról 1,7%-ra emelkedik a szervezet becslése szerint. Ezzel szemben a klímacélok eléréséhez a 2020-as évtizedben évente 4,1%-kal lenne szükséges javítani a globális energiaintenzitást, de a vonatkozó politikai vállalások és ígéretek maradéktalan beváltása is csak 3% körüli éves javulást eredményezne az IEA modelljei alapján.

Bizonyos országokban és régiókban ugyanakkor az erőteljes szakpolitikai intézkedések, a megnövekedett befektetések és a fogyasztói magatartás változásai a globális átlagot jóval meghaladó javuláshoz vezettek az energiaválság kezdete óta. Ezeknek köszönhetően egyebek mellett az Európai Unióban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Dél-Koreában és Törökországban idén az energiaintenzitás 4–14%-os csökkenése látható. Az EU-ban a tavalyi 8%-ot követően 2023-ban 5%-kal csökkenhet az energiaintenzitás, míg az Egyesült Államokban idén mintegy 4%-kal javulhat a mutató.

A 2021-ben kezdődött energiaválság, majd az orosz–ukrán háború kitörése 2022 elején egyértelműen gyorsította a folyamatot, így az energiahatékonyság javítását célzó szakpolitikai lépések világszerte a kormányzati intézkedések központi elemeivé váltak.

2020 óta az energiahatékonysági beruházások éves száma 45%-kal emelkedett, különösen az elektromos járművek és a hőszivattyúk területén.

Egyre nagyobb teret kapnak a villanyautók. Forrás: https://greendex.hu/ordogi-korbe-kenyszerithetik-a-vilagot-a-felmelegedes-es-a-legkondik/

Elektrifikáció, felmelegedés és Kína

Az elektrifikáció, vagyis a villamos energiára történő átállás ugyanis a tiszta megújuló források szerepének növelésén túl a hatékonyság fokozását is maga után vonja: az elektromos autók vagy a hőszivattyúk végső energiafelhasználása jóval alacsonyabb a hagyományos meghajtású járművekénél és a gázkazánokénál.

Ma pedig már a világszerte eladott autók közül csaknem minden ötödik elektromos meghajtású, és a hőszivattyú-eladások növekedése számos piacon meghaladja a gázkazánokét.

(A villanyautók terjedésének hatása az is, hogy a világ benzinkereslete várhatóan 2023-ban tetőzik 27 millió hordó/nap szintén, míg a globális dízelkereslet 2025-ben érheti el a csúcsát napi 45 millió hordós értékkel.)

Az energiafelhasználás növekedését az is korlátozza, hogy a globális felmelegedés hatására a fűtési igény világszerte érzékelhetően csökken.

A 2022-ben Európában a kereskedelmi gázigényben bekövetkezett 15%-os csökkenés mintegy 40%-a a viszonylag enyhe téli időjárásnak tulajdonítható, a fennmaradó több mint 50%-os részt azonban különböző takarékossági intézkedések, illetve az energiahatékonyság javulása szállította.

A globális felmelegedés, illetve a rekord átlaghőmérsékleteket hozó 2023-as év ugyanakkor fokozta a hűtési igényt és az ehhez fűződő áramigényt, az ebből eredő többlet szén-dioxid-kibocsátást is figyelembe véve egyfajta ördögi körbe kerüléssel fenyegetve a világot – fogalmaz az energiaügynökség.

A 2023 májusától szeptemberéig tartó időszakban a világ legnépesebb országaiban a villamosenergia-rendszer terhelése rekord szintekre emelkedett a légkondicionálók intenzív használata következtében. Ezek a legforróbb napokon bizonyos régiókban az ingatlanok villamosenergia-csúcsigényének akár több mint 70%-át generálták.

Az energiahatékonyság globális javulási trendjének lassulását azonban nagyrészt az magyarázza, hogy Kína 2023-ra várt 5% körüli gazdasági növekedése az ország energiaigényének hasonló nagyságú emelkedésével jár együtt, vagyis a prognózisok alapján idén nem mérséklődik az ázsiai ország nemzetközi összevetésben kiemelkedően nagy energiaintenzitása. Egységnyi GDP előállításához Kína 40%-kal használ több energiát, mint az Egyesült Államok, és ehhez csaknem kétszer annyi energiára van szüksége, mint az Európai Uniónak.

A légkondik óriási terhet rónak a környezetre. Forrás: https://greendex.hu/ordogi-korbe-kenyszerithetik-a-vilagot-a-felmelegedes-es-a-legkondik/

Az is belejátszhat a trend lassulásába, hogy az új kormányzati politikák, szabályozások és energiatakarékossági programok, valamint a hatékonyabb technológiák kibővítését célzó, soha nem látott mértékű beruházások hatása nem mindig azonnali, a hatékonyság növelését és az energiaintenzitás csökkentését célzó intézkedések eredményei nem ritkán csak évek múltán jelentkeznek. Pedig a legtöbb szektorban a kormányok gyors előrelépést tudnak tenni az energiahatékonysági cél felé, ha a legjobb elérhető gyakorlatokra építenek, és felgyorsítják a már létező technológiák telepítését – emeli ki a jelentés.

A globális energiahatékonyság alakulására nagy hatást gyakorolnak a nemzetközi erőfeszítések is, így az ENSZ november 30-a és december 12-e között Dubajban megrendezésre kerülő idei éves klímacsúcsán (COP28) születő vállalások és megállapodások megvalósítása is.

Egy sor haszna lenne, ha sikerülne gyorsítani a tempón

Az IEA szerint a globális energiaintenzitás évi 4%-os csökkentési ütemének elérése ugyan jelentős, de egyáltalán nem teljesíthetetlen kihívás. Az elmúlt 10 évben a Föld országainak 90%-a legalább 1 évben elérte ezt a rátát, 50%-uk pedig legalább 3 alkalommal. Igaz, a gazdaságilag leginkább meghatározó G20-országok közül mindössze az Egyesült Királyság, Franciaország, Indonézia és Kína volt képes 5 éven át tartani ezt a tempót az elmúlt évtizedben.

Az energiahatékonysági intézkedések bevezetése egyre fontosabbá válik. Forrás: https://greendex.hu/ordogi-korbe-kenyszerithetik-a-vilagot-a-felmelegedes-es-a-legkondik/

Ha a 4%-os ütemet globálisan is sikerülne tartósan produkálni, ez óriási pozitív hatásokkal járna.

Pusztán a globális energiaintenzitás éves ütemének 2%-ról 4%-ra történő emelése ebben az évtizedben mintegy 7 milliárd tonnával (a jelenlegi érték 20%-ával) mérsékelné a világ szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig. Ezzel lényegében a klímacélok eléréséhez 2030-ig szükségesnek tartott emissziócsökkentés felét teljesíthetné az emberiség.

Az energiahatékonyság javulása ráadásul az energiaköltségek jelentős csökkenését is maga után vonná (a fejlett gazdaságokban a maihoz képest mintegy 30%-kal mérsékelve az energiaszámlát 2030-ig), és nem mellékesen világszerte 4,5 millióval több új munkahelyet eredményezne az ipari és a szolgáltatási szektorban.

Mindezek az előnyök rávilágítanak arra, hogy nem az energiahatékonysági intézkedések szüneteltetésének, hanem épp ellenkezőleg, a hatékonyság javításában rejlő lehetőségek fokozott kiaknázásának van itt az ideje, ami megoldást kínál az egymással több szálon összefüggő energia-, klíma- és megélhetési krízisek kezelésére – hangsúlyozza jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség.

(Forrás: Greendex: https://greendex.hu/)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!