A vérben lévő koffein befolyásolhatja a cukorbetegség kockázatát

A vérben lévő koffein befolyásolhatja a cukorbetegség kockázatát

A vérben lévő koffein szintje befolyásolhatja a testzsír mennyiségét, ami viszont meghatározhatja a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Ezek egy új tanulmány eredményei, amely genetikai markerek segítségével határozottabb összefüggést állapított meg a koffeinszint, a testtömegindex és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata között.

Lassabban bontják le

A svédországi Karolinska Intézet, a brit Bristoli Egyetem és a londoni Imperial College London kutatócsoportja szerint a kalóriamentes, koffeintartalmú italokat a testzsírszint csökkentésének lehetséges eszközeként lehetne vizsgálni.

A genetikailag előre jelzett magasabb plazma koffein-koncentráció alacsonyabb testtömegindexszel és teljes testzsírtömeggel járt együtt

– írták a kutatók a BMJ Medicine szaklapban megjelent tanulmányukban. – A genetikailag előre jelzett magasabb plazma koffein-koncentráció emellett a 2-es típusú cukorbetegség alacsonyabb kockázatával volt összefüggésben.

Hozzátették: a becslések szerint a koffein 2-es típusú cukorbetegségre gyakorolt hatásának körülbelül a felét a BMI csökkenése közvetíti.

A vérben lévő koffein befolyásolhatja a cukorbetegség kockázatát Forrás: Pexels

A vizsgálatban alig 10 ezer ember adatait vizsgálták, amelyeket meglévő genetikai adatbázisokból gyűjtöttek, és a koffein lebomlási sebességével kapcsolatban ismert specifikus génekben vagy azok közelében lévő variációkra összpontosítottak.

A szakemberek arra jutottak, hogy a géneket – nevezetesen a CYP1A2-t és az azt szabályozó AHR nevű gént – érintő variációkkal rendelkező egyének hajlamosak lassabban lebontani a koffeint, így az tovább marad a vérben. Ugyanakkor általában kevesebb koffeint fogyasztanak.

A variációk jelenléte, valamint az olyan betegségek, mint a cukorbetegség, a testtömeg és az életmódbeli tényezők közötti valószínűsíthető ok-okozati összefüggések meghatározására a mendeli randomizációnak nevezett megközelítést használták.

Míg szignifikáns kapcsolatot találtak a koffeinszint, a testtömegindex és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata között, nem derült ki összefüggés a vér koffeintartalma és a szív- és érrendszeri betegségek között, beleértve a pitvarfibrillációt, a szívelégtelenséget és a stroke-ot.

A koffeinbevitel hosszú távú hatásait nem ismerjük

Korábbi tanulmányok a koffeinfogyasztás mérsékelt és relatív növelését összefüggésbe hozták a szív jobb egészségével és az alacsonyabb testtömegindexszel. Az új kutatás még több részletet ad ahhoz, amit már eddig is tudunk a kávé szervezetre gyakorolt hatásairól.

A tanulmány szerint fontos azt is szem előtt tartani, hogy a koffein szervezetre gyakorolt hatásai nem mind pozitívak, ami azt jelenti, hogy óvatosan kell mérlegelni a koffeinfogyasztás előnyeit.

A legújabb tanulmány azonban fontos lépés lehet annak felmérésében, hogy mennyi koffein számíthat ideálisnak.

A kávéhoz könnyű hozzászokni, a koffein jótékonyan élénkít, ráadásul finom is Forrás: pexels.com

Kisebb, rövid távú vizsgálatok kimutatták, hogy a koffeinbevitel súly- és zsírtömeg-csökkenést eredményez, de a koffeinbevitel hosszú távú hatásait nem ismerjük

– magyarázták a kutatók a ScienceAlert online tudományos portálnak.

A kutatócsoport szerint a most kimutatott összefüggés annak tudható be, hogy a koffein növeli a szervezetben a termogenezist (hőtermelés) és a zsír oxidációját (a zsír energiává alakítása): mindkettő fontos szerepet játszik az általános anyagcserében. Az ok és okozat megerősítéséhez azonban további kutatásokra lesz szükség.