Kincsem nem akart versenyezni a kiscicája nélkül

Vágólapra másolva!

Ugyan Magyarországon ma már talán kevésbé közkedvelt sport a lóverseny, azonban valószínűleg még sincs olyan ember, aki ne hallott volna Kincsemről, a veretlen paripáról, akinek azóta sem akadt párja a világban, hiszen rekordját máig nem sikerült megdönteni.

Múlt-kor

Vágólapra másolva!

lóverseny kincsem macska

Kincsem egy tévedésnek köszönhetően jött a világra. Tápiószentmártonon született gróf Blaskovich Ernő lótenyésztő birtokán 1874-ben, nevét egy évvel később kapta. Születésének előzménye, hogy az akkor rendkívül híres kisbéri ménes törzsménjeihez magántenyésztők kancáit is fogadták.

Ekkor tartózkodott ott az akkor már világhírű Buccaneer és a még nem ismert Cambuscan.

Ezt a lehetőséget kihasználva tápiószentmártoni birtokáról gróf Blaskovich Ernő kedvenc lovát, Waternymph-et ide küldte, hogy párosításra Buccaneerhez vezessék, tévedésből azonban Cambuscanhoz került. A hibára csak az ellés után derült fény és a gróf dühét a később fényes pályát befutó kiscsikó iránt csak a gondozónak sikerült lecsillapítania.

Kincsem, cikk, gyűjtés, ló — Blaskovich Ernő, Kincsem tulajdonosa, lótenyésztő, a tápiószentmártoni ménes alapítója 1880 körül
Fotó: wikipedia.org - közkincs - Ellinger Ede

1875-ben Blaskovich úgy döntött, hogy az előző évben született lovakból elad néhányat, és akadtak is vevői. Kincsemen kívül mindegyiket meg is vásárolták, így a ló Tápiószentmártonon maradt. Ezen év őszén Gödre került, ahol egy híres londoni tréner, Robert Hesp lett az edzője.

Itt volt a birtokon egy fekete-fehér nőstény macska, aki Kincsem elválaszthatatlan társává vált.

Sokat voltak együtt az istállóban és a macska a tréningekre is elkísérte barátját, Kincsem ugyanis nem volt hajlandó nélküle elindulni a versenyeken.

Kíválósága hamar már megmutatkozott. Az első hat versenyét németországi pályákon futotta és mindet meg is nyerte. Négyévesen Bécsben kezdte a versenyszezont. Addig a pillanatig huszonhétszer állt pályára és az összesen ő volt a befutó. Még 1877-ben az egyik budapesti futamán annyira biztos volt mindenki a győzelmében, hogy Kincsem fogadások nélkül indult el rajta.

Egyetlen riválisának a francia Verneuil nevű lovat tartották. Az angol Goodwood Cup elnevezésű versenyen vele kellett volna szembenéznie, azonban ellenfele a futam előtt néhány nappal lesérült, így nem került sor a „titánok harcára.”

Kincsem megnyerte a futamot, és még 10 ezer fontot is felajánlottak a megvásárlására, Blaskovich azonban nem volt hajlandó megválni tőle

Kincsem érzékenységét angliai ügye is igazolja. Itt ugyanis nem volt hajlandó meginni a kristálytiszta vizet, amit adtak volna neki. Egy öreg kútból mert vizet fogadott csak el – feltehetően azért, mert ez hasonlított ahhoz a gödi vízhez, amit ő megszokott.

Ötévesen tizenkétszer állt rajthoz Európa nagyvárosaiban és mindet meg is nyerte.

Pályafutása során összesen ötvennégyszer lépett pályára és soha nem akadt legyőzője. Utolsó versenye 1879. október 21-én, Budapesten volt, ahol meg is nyerte a Kanca-díjat. Ami még tovább emeli sikerei értékét, hogy ezt az azóta is párját ritkító teljesítményt kancaként érte el.

Hatévesen is szerették volna még futtatni, de ízületei elkoptak, lábai már nem voltak egészségesek.

Így tulajdonosa tenyészkancaként számított rá a továbbiakban: öt kiscsikónak is életet adott. 1887-ben lebetegedett és elpusztult a legendás paripa.

Öröksége azonban máig él: futamokat neveztek el róla, Magyarországon film készült történetéről és a Kincsem Park őrzi a nevét. Utódai pedig máig híresek: példaként említhető a 2017-ben Német Derby győztese, Windstoß, vagy 2012-ben az ír Epsom Derbyn diadalmaskodó Camelot.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.