Emberek tucatjait gyilkolták meg aljas szélsőbaloldali terroristák

A 20. század közepén több szélsőbaloldali, vörös kommunista terrorszervezet is működött Európában. Az egyik leghíresebb, nagy visszhangot kiváltó akciójuk az olasz miniszterelnök, Aldo Moro elrablása és kivégzése volt, de bankárok, tudósok, rendőrök, testőrök, amerikai katonák is a célpontjaikká váltak.

Fékcsikorgás, valaki üvölt, gépfegyverek ropognak. Lehetne egy regény kezdőmondata is, de nem az. Ez a véres valóság, amelyet történetesen rögzített egy kamera. Az Aldo Moro miniszterelnök elrablását bemutató felvételt a merénylettel évtizedek óta foglalkozó, kereszténydemokrata olasz politikus, Gero Grassi tette közzé 7 évvel ezelőtt a világhálón: 

Filmbe illő, brutális merénylet

1978. március 16-án egy nagy fekete autó állta el az útját a miniszterelnöki konvojnak. Azonnal fekete ruhás zubbonyosok ugrottak a Democrazia Cristiana, azaz a Kereszténydemokrata Párt elnökének autója mellé és rálőttek a politikus kíséretére. Reggel volt, csúcsforgalom, verőfényes napsütés. Öt rendőrt a helyszínen agyonlőttek, a miniszterelnököt pedig fegyverrel arra kényszerítették, hogy menjen velük. A felvételen szemből négy támadó jól kivehető, és amikor elfordul a kamera, látható, hogy a konvoj másik oldalát is tűz alá vették. 

A hatóságok arra jutottak, hogy 12 ember követte el az emberrablást. Aldo Moro nem halt meg azonnal. Előtte 55 napig fogságban tartották, majd május 9-én megölték. 

Aldo Moro jobboldali politikája nem tetszett a szélsőbaloldali merénylőknek, ezért ölték meg 1978-ban
Fotó: AFP 

 

A hatvanas-hetvenes évek egyik legjelentősebb és legnagyobb formátumú politikusával, a többszörös kormányfői tisztséget viselő Aldo Moróval az 1970-ben Milanóban megalakult Vörös Brigádok (Brigatte Rosse: BR) nevű szélsőbaloldali terrorszervezet végzett. 

A Vörös Brigádokat Renato Curcio és felesége, Margherita Cagol, valamint Alberto Franceschini alapította. Nyíltan büszke kommunistának vallották magukat, annyira „vad” kommunistának, hogy még az Olasz Kommunista Párttal is szemben álltak. A miniszterelnököt azért végeztek ki, mert nem értettek egyet a jobboldali politikájával. A merénylet előtt az ország két meghatározó pártja, az Olasz Kereszténydemokrata Párt és az Olasz Kommunista Párt kompormisszumot akart kötni, ami a BR-nek nem tetszett. Radikális lépésükkel viszont nem érték el a céljukat, sőt. A merénylet akkora felháborodást váltott ki a nemzetközi politikai térben, hogy 1987-re a Vörös Brigádot gyakorlatilag felszámolták, ugyanakkor a kommunista ideológia hívei túlélték a szervezetet. 

Gyilkos olasz költő

A nyolcvanas években tért haza Olaszországba a radikálisan szélsőbaloldali Nanni Balestrini.

Nanni Balestrini (1935 - 2019) olasz költő, akit Aldo Moro meggyilkolásával is megvádoltak, de ő megszökött az igazságszolgáltatás elől
Fotó: Dino Ignani/Getty Images

Az olasz költőt azzal vádolták az ügyészek nyomozati bizonyítékok alapján, hogy több más gyilkosság mellett köze volt az Aldo Moro elleni merénylethez is, úgyhogy ő inkább Franciaországba szökött a letartóztatás elől. Egészen addig a franciák között élt, amíg a per tartott. 

Bár a börtönbüntetés elől gyáván elmenekült a kommunista író, sosem tagadta, hogy szimpatizált a nézeteikkel, és közel állt a Potere Operaio (Munkáserő) nevű szervezethez. 

Illegális nyugat-német kommunisták aljas cselekedetei

Nem a BR volt az egyetlen, amely veszélyes volt a jobboldali, konzervatív eszméket vallókra, így a vezető politikusokra is. A hatvanas években gombamód szaporodtak el a harcoló kommunista sejtek, amelyet az 1968-ban Európán végigsöprő szélsőbaloldali diákmozgalmakból nőttek ki. Ugyanebben az évben jött létre a magát neomarxistának tartó, a kapitalizmus megdöntéséért fegyveres harcot hirdető Baader-Meinhof-csoport Nyugat-Németországban, ami két évvel később már a Vörös Hadsereg Frakció (Rote-Armee-Fraktion, RAF) nevet viselte.

Detlev Karsten Rohwedder holttestét elviszik a merénylet helyszínéről 1991-ben
Fotó:  Hartmut Reeh/picture alliance via Getty Images

Ezek az illegális kommunisták magukat városi gerillának tartották és elutasították az imperializmust.

Különösen az Egyesült Államokat gyűlölték. Megtámadták a Németországban működő amerikai katonai létesítményeket az amerikaiak vietnámi háborús szerepvállalása miatt, de a hazájukban is inkább a kommunista uralmat látták volna szívesen. A szélsőbaloldali városi gerillák politikusok mellett rendszerint a kapitalizmus emblematikus figuráit, nagyvállalati vezetőket és bankárokat támadtak meg. Könyörtelenségüket mutatja, hogy a célpontokon túl a kiválasztott személy kíséretének tagjait és rendőröket is azonnal lelőttek, ha az útjukban álltak. A terrorszervezet vezetőit ugyan a hetvenes években elfogták, de ezzel a RAF nem szűnt meg. Helyükbe léptek a második generációba tartozó vezetők, akik véres és látványos akcióikkal igyekeztek elődeiket kiszabadítani. Mivel nem jártak sikerrel, a bebörtönzött RAF tagok öngyilkosok lettek. 

Karl-Heinz Beckurts fizikus is a szélsőbaloldali terroristák áldozatává vált
Fotó: Wolfgang M. Weber/ullstein bild via Getty Images

Miután a második nemzedék irányítói is rácsok mögé kerültek, az új nemzedék tagjai több támadást is végrehajtottak a nyolcvanas években.

Az első tervük az volt, hogy autóbombát robbantanak a NATO Oberammergauban lévő kiképző iskolájánál, de a hatóságok megtalálták a szerkezetet még az előtt, hogy felrobbant volna. Kisebb robbantások után 1985. február 1-én az egyik terrorista megölte a hadipari gyáros Zimmermannt. 1986. július 9-én a kocsijával együtt felrobbantották Karl Heinz Beckurts német fizikust a csillagháborús projektben végzett munkája miatt. 1989. november 11-én a Deutsche Bank elnökét, Alfred Herrhausent vették célba, ő sem élte túl a támadást. 

a Deutsche Bank elnökének, Alfred Herrhausennek a felrobbantott autója az 1989. november 30-i merénylet után
Fotó: Kai-Uwe Wärner / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP 

1991. április 4-én pedig a kelet-német állami vagyonkezelő hivatal vezetőjét, Detlev Karsten Rohweddert ölték meg. 

Emellett az ő kontójukra írható az 1991. december 23-i Ferihegyi úti robbantás is, amelyet Izraelbe kivándorló orosz zsidók csoportja ellen követtek el Magyarországon.

A támadásban több utas és két magyar rendőr is megsérült. 

a Ferihegyi gyorsforgalmi úton történt merényletben kiégett busz és a robbantáshoz használt gépkocsi. Azonosították a kivándorló orosz zsidók ellen 1991-ben a Ferihegyi repülőtér közelében végrehajtott merénylet elkövetőjét, a feltételezett tettes 1999-ben erőszakos halált halt Németországban A DNS-vizsgálat alátámasztotta azt a feltételezést, hogy egy 1999-ben Németországban agyonlőtt férfi azonos az 1991. december 23-án Budapesten, a Ferihegyi repülőtér közelében végrehajtott robbantásos merénylet elkövetőjével
Fotó: MTI / H. Szabó Sándor

A kilencvenes évek elején még folytatták a támadássorozatot, de a rendőröknek ebben az évtizedben már sikerült több RAF-tagot lelőni, vagy elfogni. Ugyanakkor vannak olyanok, akik megszöktek és máig nem találják őket. Az ellenük indított hajtóvadászat viszont sosem szűnt meg. Idén márciusban rábukkantak két terroristára a német hatóságok, és el is fogták őket. 

A szélsőbaloldali fegyveres csoportok kezdetben kapcsolatban álltak a szovjetekkel, Moszkvából is kaptak pénzt, de az 1998 áprilisáig működő RAF-ot a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi mellett még a palesztin szélsőségesek is támogatták anyagilag. 

Köztünk, szabadlábon

Amíg a német terroristák rács mögött vannak, az Aldo Moro-gyilkosságban részt vevő és még életben lévő terroristák közül szinte mindenki szabadlábon van már. 

Mario Moretti olasz terrorista és elítélt gyilkos egy 1981-es fotón
Fotó: Adriano Alecchi/Mondadori via Getty Images

Még az a Mario Moretti is kiszabadult a rácsok mögül 1997-ben, akit hatszoros életfogytiglanra ítélték, és sohasem bánta meg, amit tett. A gyilkosságtól sem elrettenő aljas szélsőbaloldali terroristák tehát köztünk járnak, és semmi sem garantálja, hogy egyszer nem ismétlik meg azt, amit korábban már megtettek.