Néha ennyi is elég a boldogsághoz

csetény
SONY DSC
Vágólapra másolva!
Nem fontos, hogy a kirándulásnak mindig valami látványos célpontja legyen. Az is elég, ha szép a táj, és az ember szívesen elücsörög egy gyümölcsfa tövében, bámulva a tavaszi színparádét. A csetényi szőlőhegy tökéletesen alkalmas az ilyen nyugodt szemlélődésre. Körös-körül gyönyörű, hullámzó dombok, és három susogó szélerőmű.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt évek tapasztalata azt mondatja velem, hogy az átlagkiránduló leginkább két ponton hibázhat, amikor a következő kiruccanását tervezi. Az úti cél és a távolság terén. Méghozzá nem azért, mert nem megfelelő úti célt vagy túl könnyű vagy túl nehéz távot lő be, hanem azért, mert egyáltalán célt és távolságot tervez.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Az internet és a zsebre vágható eszközök előtti időkben könnyebben indultunk olyan túrára, amelynek nem volt konkrét, látványos célja. Elég volt kicsit sétálni, aztán leülni egy gyümölcsfa tövébe ott, ahol nem volt más, csak egy tucat viskó, pár névtelen domb, na meg néhány megawattnyi villamos áram.

Szélerőmű a szőlőhegyen

2005 nyarán én is így fedeztem fel ezt a vidéket. Fél délelőtt buszoztam három átszállással, mire megérkeztem

az akkoriban egyedülállónak számító csetényi szélerőmű tövébe.

A Zirc–Mór országút szélén olyan „semmi különös” hangulat fogadott, de érdekes módon éppen ettől lett ez a hely az egyik kedvencem.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Akkor csak néhány órát töltöttem a szélmalmok tövében. Néztem a tájat és a vidáman integető motorosokat, kabriótalálkozóra igyekvő autósokat és a bringásokat, akik mind kikapcsolódási lehetőséget kerestek itt, távol a forgalmas hétvégi célpontoktól. A későbbi látogatásokon persze már bejártam az egész szőlőhegyet, de távolabbra valahogy nem vitt az utam, hiszen minden, ami a hely varázsát adja, itt van a szélerőművek rövid üzemi útja mentén.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A bakonyi Tési-fennsík északi oldalának tövében, az évmilliók alatt felhalmozott üledékből a szél és a víz felszínformáló munkája alakította ki a sok száz kisebb-nagyobb dombot és völgyet. Ezek vizei a közeli Jásd fölött és alatt torkollnak a környék fő vízgyűjtőjének számító Galya-patakba, amely a közismert Galya-szurdok pompás áttörésén hagyja el a Bakonyt.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A szőlőtermesztés mérsékelten kedvező adottságai ellenére Csetényben nagy hagyománya van a borászatnak. Az itteni hegy levét már az 1600-as évek óta ismerik a környéken. Bár a 19. század végén a filoxérajárvány, majd az 1960-as évek változásai itt is

alaposan lecsökkentették a termőterületet,

sok helyi gazda tart ki a saját bor készítése mellett, ápolva a hobbija mellett a tájat is.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Ha ott találjuk a gazdát

Ahol pedig nem terem szőlő, a szántóföldek végtelen, párhuzamos barázdái rajzolnak megszámlálhatatlan, évszakról évszakra változó ívet a domboldalakra.

A kétezres évek közepétől hazánk akkori legnagyobb szélerőművei épültek a kedvező széljárású dombtetőkön.

Jelenleg három turbina termeli az áramot,

tornyaik 90 méter magasak, és egyenként 2000 kW csúcsteljesítményűek. Ez a hálózati veszteségek nélkül éppen elegendő lenne egy FLIRT motorvonat mozgatásához.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A lassan, három másodpercenként körbeforduló lapátok nyugtató látványához tekintélyes suhogó hang is társul, hiszen ennél a fordulatszámnál

a 44 méteres lapátok végeinek sebessége eléri a 350 kilométer per órát.

Ami persze még mindig csekélység egy földgázerőmű kazánjainak búgásához képest.

A szélerőművek gondosan lezárt bejáratait leszámítva a csetényi szőlőhegyen szerencsére nincs nyitvatartás, terelés vagy erdőlátogatási tilalom. A szőlőkbe persze nem illik hívatlanul besétálni, viszont kis szerencsével ott találhatjuk a gazdát, és akár meg is kóstolhatjuk a borát.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Ha viszont csak egy kis kikapcsolódás a cél, elég leheveredni a fűbe, elfelejteni a terveket, és megcsodálni a dombok hullámzását, a szinte óráról órára változó áprilisi határt. Ha otthon mégis tennivaló várna, akkor a közelben lévő Székesfehérvár–Zirc buszvonal 20-40 percenként induló járatainak egyike villámgyorsan kivisz a paradicsomból.

Forrás: Turista Magazin
Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!