Brüsszel retteg, ezért akarják elhallgattatni a békepárti véleményeket

Brüsszel háborúpárti, progresszív vezetői, politikusai – és a mögöttük álló kiterjedt gazdasági érdekkörök – attól tartanak, hogy az eltérő vélemények túlzott térnyerése esetleg jelentősebb tömegeket is képes lenne meggyőzni – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég tanácsadója azt is mondta: Magyarországon a baloldal minősíthetetlen stílusban nyilatkozhat a kormány tagjairól és a kormánypárti szavazókról, Magyar Péter pedig súlyos – bizonyítékokkal nem alátámasztott – vádakkal illethet vezető politikusokat és állami szerveket, ezek mégsem járnak politikai megtorlással, retorzióval vagy akár „csak” elhallgattatással. A szakértő az EP-választás tétjéről is elmondta a véleményét.

Valójában két út áll előttünk: háború vagy béke. A baloldal háborúpárti, mert Brüsszelből kapják a pénzüket. Háború vagy béke, ez a fő kérdés – zárta a kormányfő a Kossuth Rádiónak adott interjúját. Milyen jövő várhat Európára, ha a háborút támogatják továbbra is Európa vezetői?

Háború és béke – világos a két választási opció, és csak utóbbi álláspont minél erősebb brüsszeli képviselete segíthet megakadályozni azt, hogy Európa szélsőséges esetben már akár egy lokális háborúból kialakult, szörnyű világháború kellős közepén találja magát.

Ha továbbra is a háborút támogatják a brüsszeli vezetők, akkor ez következhet be, ezért is fontos a békepárti álláspont jelentős támogatása a júniusi EP-választáson. A konfliktus súlyosan negatív hatásokat gyakorolt az EU gazdaságára: az olaj- és gázárak emelkedése által kiváltott ellátási sokkal, a háztartások bizalmára és a befektetői hangulatra gyakorolt negatív kihatással; továbbá növelni kellett a védelmi kiadásokat, és a menekültek millióinak megsegítéséből eredő terhek is arra figyelmeztetnek, hogy mielőbbi békére volna szükség.

Az uniós tagállamok 2022 végéig 150 intézkedést hoztak, amelyek az Európai Központi Bank becslése alapján 2022-ben hatásukban elérhették az európai országok GDP-jének 2 százalékát, ráadásul a szankciók igen eltérően hatottak régiók szerint; Kelet-Közép-Európára gyakorolták a legkedvezőtlenebb hatást: például Magyarország is a leginkább ráutalt az orosz energiahordozókra. Az is tény továbbá, hogy az EU mindmáig nem heverte ki a negatív hatást: az Európai Unió GDP-je 0,4%-kal bővült 2023-ban a 2022-es 3,4%-os növekedés után, és 2024-re is csak 0,9%-ot irányoztak elő.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK